Képviselőként olyan minőségeket, érzéseket, interakciókat tapasztalhatunk meg, amiket a saját életünkben esetleg sosem éltünk meg. Ez pedig hozzásegít minket egy mélyebb megértéshez és tisztuláshoz.
A saját tapasztalataimat, élményeimet összegeztem az alábbiakban, hogy egy kicsit tágabb képet kaphassatok arról, mi történik a képviselői szerepben.
Amikor képviseletben vagyok, számomra megszűnik minden más létezni. Azután, hogy az állító a vállamra teszi a kezét és átadja a képviseletet, rögtön erős szívdobogást érzek, ami tart egy pár másodpercig. Egy kis ideig még csukott szemmel vagyok, majd egyszer csak érzem, hogy merre hív a testem. Érzem azt, amit az érez, akit vagy amit képviselek és minden más szinte teljesen eltűnik. Néha annyira átlényegülök, hogy elfelejtem azoknak a nevét, akikkel egy térben vagyunk.
Első alkalommal erős testi érzeteim voltak, de kiabált az elmém és nem tudtam magam beleengedni igazán. Eleinte sokszor voltam jelen Zsófiként, aztán egyre kevésbé próbált utat törni magának az, aki “én” vagyok. Ahogy nyílt az érzékenységem és a tudatosságom, úgy egyre inkább át tudtam adni magam a képviseletnek. Mostanra ez egy olyan elemi és egyben elementáris tapasztalás, ahol rajtam keresztül meg tud jelenni az, ami része a térnek.
Amikor benne vagyok, és minden Zsófiság eltűnik, akkor is szokott jönni egy interakció, egy érzés, ami paff, betalál és lemegy a legmélyére. Akkor ott persze nem tudom, hogy mi ez és nem is érdekes. De mikor kijövök a szerepből, össze szokott állni a kép, vagy legalábbis kapok egy erőteljes érzést, hogy mi az, amivel dolgom van, ami megtalált és amivel valószínűleg foglalkoznom kell. Vagy éppen a helyére tett valamit.
Az egyik legkatartikusabb élményem az volt, amikor megtapasztalhattam egy olyan minőséget, amiben az életem során addig és azután sem leszek. Egy apai szerepben voltam, ami elképesztő hatást gyakorolt rám. Kitisztult a kép, nagyon sok mindent megértettem, szinte mintha kulcsot kaptam volna a saját életemhez. Mert átéltem valami olyat, amit el sem tudtam volna képzelni, sem megérteni. De ott volt és a saját bőrömön, a saját testemen keresztül éreztem, mintha én magam éltem volna át.
Meglepő volt, amikor először azt tapasztaltam, hogy a képviseleti szerep milyen mélyre ment. Mintha egy kis szeletet talált volna el a személyiségben, és a résen keresztül egészen a mélyre kúszott.
Kifejezetten szeretek képviselő lenni, mert sokszor van, hogy így intenzívebb tisztulást élek át. Nekem nagyon sokat ad az is, ahogy a térben egymással vagyunk, olyan elemi szintű kapcsolódást tudok átélni, hogy úgy érzem, része vagyok valalminek, tartozom vlahova és nem vagyok egyedül.
Sokadjára tapasztalom, hogy a képviseletek nem véletlenek. A térben megjelenő információk ott vannak, és amikor kiválasztanak egy képviseletre, az már a morfogenetikus mezőben történik. Vagyis mindig tudok tanulni, tapasztalni a képviseletből, mindig betalál egy-egy olyan momentum, ami önismereti tapasztalást ad, és amivel közelebb kerülhetek magamhoz.
A decemberi csoportos állításra még van egy-két képviseleti hely, itt tudsz jelentkezni.

Leave a comment