A fizikai testünk egy csodálatos mechanizmus. Sokezer év alatt megfelelően pont jól működik, magától. És nagyon sok mindent elvisel és túlél. Szolgál minket hosszú ideig készségesen. A legtöbben viszont nem is vagyunk tudatában, milyen csodát kaptunk. Érdemes hálásnak lenni a testünkért!

Mindazonáltal a legtöbbünk károsítja a testet, nem a megfelelő üzemanyaggal táplálja és nem a megfelelő módon törődik vele. Ennek ellenére, mivel csodálatosan van összerakva, szinte mindent túlél. Azonban, ha nem csak túlélni szeretnénk az életet, érdemes értenünk, éreznünk, ismernünk ennek a gépezetnek a működését.

Mára már köztudott, hogy szoros kapcsolat van a fizikai és mentális tevékenység között. Végeztek például arra vonatkozó kutatásokat, hogy az egyes személyiség típusokhoz milyen jellemző testtartások tartoznak¹. Ez alapján már a testhelyzetből kiindulva különböző diagnózisok állíthatóak fel, vagy könnyedén megállapítható, hogy az illető milyen érzelmi állapotban van. A jógában évezredek óta alkalmazzák ezeket az összefüggéseket, így az ászanák (testhelyzet) és mudrák (kézmozdulat) használatával a különböző tudatállapotok érhetőek el.

Mentális?

Mentális tevékenységnek tekinthető minden, ami az elméhez kapcsolódó folyamat. Azaz minden olyan tevékenység, amit alapvetően az agyunkkal, mint szervünkkel hajtunk végre. Sokan úgy gondolják, hogy az érzelmek nem az agyunkhoz kapcsolódnak, pedig az érzelmi tevékenységek is mentális folyamatok.

A magyarban sok szinonima van a ‘mentális’ és ‘elme’ kifejezésekre.² A tudat és elme azonos vagy különböző? Az agyunk ugyanaz, mint az elménk? A lényegi kérdés inkább az: mi az, ami tudható és mi az, ami tapasztalható? Általában, ami tudható, az mentális tevékenységhez köthető, és ami tapasztalható, az a verbalitás szintjén nem kifejezhető.

Mire képes a test?

Sadhguru elmondása szerint anélkül, hogy tiszteletbe és figyelembe vennénk, hogy a testünknek mi lenne a megfelelő és csak a túlélési üzemmódban használjuk, az ehhez való működéshez a testünk képességének pusztán 1%-át használjuk fel! De mégis mire lehet még képes a test?

A létezés a jóga szerint jóval túlmutat a fizikai síkon. Vagyis létezni nem annyit jelent, hogy fizikai testben lenni, és pláne nem annyit, hogy gondolkodni (hosszú ideje eluralkodó Descartes-i gondolkodom, tehát vagyok terminológia – ami most már számomra jól látható, hogy hibás).

A test képes arra, hogy érzékelés szintjén felfogjon mindent, ami az univerzumban történik. Mert ami ott történik, az tulajdonképpen végbemegy a fizikai testben is (az univerzum bennem van, én pedig az univerzumban). Azonban legtöbben még nem éberek erre, nem tudják hogyan működik a testük, így nem tudják az ilyenfajta érzékeléseket azonosítani. De ha eléggé megismerjük a fizikai test működési mechanizmusát, akkor képessé válunk az egész kozmosz megtapasztalására.

“A test sosem hazudik. Ezért a jógában megtanulunk bízni a testben. A fizikai testet a hús, a vér és a hormonok sorozatos kényszereiből – egy tudatos folyamat során – átalakítjuk az érzékelés és a megismerés hatékony eszközévé. Ha tudod, hogyan kell olvasni a testedet, akkor a test megmutatja a lehetőségeidet, a korlátaidat, sőt még a múltadat², a jelenedet és a jövődet is. Ezért épülnek a jóga alapjai a fizikai testre.”

Sadhguru: Inner Engineering, A belső átalakulás, Ursus Libris, 2019

Miért dolgozik a jógapszichológia ászanákkal?

A testtel való munka a jóga univerzumában az első fázishoz tartozik. Jól belátható, hogy a fizikai test mozgatása alapvetően kivált rengeteg élettani hatást is. A test rugalmas, egészséges és ellazult lesz. Ez azonban csak a kiindulópont, a feltétel ahhoz, hogy elkezdődhessen a hatékony tudati folyamat, a jóga valódi célja. Azzal, hogy megtanuljuk uralni a fizikai testet, az idegrendszernek megtanítjuk azt a fegyelmet, ami a további tudatszinteken majd alapul szolgál.

A testtel végzett fizikai munkának mintázatai tehát átültethetőek a további dimenziókra. Nem csak a rugalmasság, hanem testre való objektív rátekintés, a működésére való rálátás és elkülönülés is alapot szolgáltat: ezután könnyebben tudunk majd a saját elménktől is eltávolodni és tárgyilagosan vizsgálni annak mentális tevékenységét.

A hatha jóga nem fizikai testedzést jelent, hanem egy olyan légkörnek a megteremtését, ahol a különböző testtartások segítéségével becsatornázhatjuk és meghatározott irányba terelhetjük az energiákat. Mit jelent ez?

Azt jelenti, hogy a test a fizikai megnyilvánulás szintjén leköveti és elraktározza a mentálisan végbemenő folyamatokat, azaz leginkább az érzelmi állapotokat. A testhelyzet a lelkiállapotot tükrözi, vagyis a fizikai állapot tulajdonképpen a mentális állapot megtestesülése.

Ezek a mintázatok különféleképpen jöhetnek létre. Megszokássá válhat egy testhelyzet, például feszült állapotban az összehúzott szemöldök, a felhúzott vállak vagy akár a gyomor összehúzódása. Azonban nem egyszerűen arról van szó, hogy ezekben az érzelmi állapotokban a testünk ugyanazt a fizikai formát veszi fel hanem, hogy a forma és a mentális állapot összefonódik.

Vagyis képes az egyik előidézni a másikat, és így egy fizikai testhelyzet, ami korábban reakcióként jelentkezett, immár aktivátorként működik a mentális állapotokra vonatkozóan. Azaz, ha felhúzod a vállad, vagy összeszorítod a gyomrod, könnyedén előidézheted a feszültség érzését. Sőt, ha nincs kialakult testtudatunk, akkor észre sem vesszük, hogy az állandósult testtartásunk része lett (például a felhúzott váll az emberek 90 %-ánál) és ezáltal egy folyamatos mentális-érzlemi stimulációban tartjuk magunkat.

És most jön a lényeg. A fizikai-érzelmi-mentális stimuláció fordítva is működik, vagyis a szervezetünket meg lehet tanítani, hogy új testhelyzetekkel új mentális állapotokat kössön össze. A jóga-ászana az a testtartás, aminek segítségével el lehet érni a felsőbb természetet (önvalót, örömteliség állapotát, teljes nyugalmat, ürességet és teljességet, nevezhetjük sokféleképpen). Ha a testedet tudatosan különböző pózokba rendezed, akkor a tudatosan végzett gyakorlat hatására (ami azt jelenti, hogy éber tudatossággal és koncentrált figyelemmel vagy végig jelen) a tudatosságodat, a koncentrációképességedet és egyéb érzékenységedet és érzékelésedet is mélyítheted.

Ez tulajdonképpen a neuroplaszticitás folyamata. Ez azt jelenti, hogy az agy formálható, azaz a neuronok bejárt útvonalai újraírhatóak. Vagyis a korábban rögzült működések és mintázatok felülírhatók, az automatikus testi és mentális reakciók módosíthatók. A jógagyakorlatok elősegítik azt a folyamatot, hogy az új tapasztalatokkal új kapcsolatok jönnek létre a neuronok között.

Miért érdekes a test és elme kapcsolata?

Megfigyelted már, hogy akik kevésbé rugalmasak az élet dolgaiban, azoknak általában a testük is merev? Ha valakinek nem a megvilágosodás, szamádhi vagy az Önvaló elérése a célja, akkor is érdemes szem előtt tartani a test és mentális viszonyok szoros összefüggéseit.

Manapság egyre népszerűbb minden fizikai tünetre azt mondani, hogy pszichoszomatikus. De értjük-e, hogy valóban mi a kapcsolat közöttük? Ha szeretnéd ismerni a tested, megérteni azt, hogy minden “tünet” egy jelzés, akkor érdemes a belső folyamatokra odafigyelni. Mert a test megismeréshez is az út befelé vezet.

“Ha önmagunkra tekintve csak a test felszínét látjuk, és nem fejlesztjük ki a belsőnkről való tudatosságot, akkor kint a világban keressük a kényelmetlenség okát, valahányszor homályosan úgy érezzük, hogy valami nincs rendben. […] A betegség kifejezés egyértelműen a kényelmetlenséget, a kényelem hiányát jelenti. A figyelem azonban elfordult e belső tapasztalatról a külvilág felé, ahol állítólag az ok és a gyógymód is fellelhető. Elérkeztünk arra a pontra, ahol a kényelmetlenség vagy betegség már valami kívülről érkezőt jelent.”

Szvámi Ráma, Dr. Rudolph Ballentine, Dr. Szvámi Adzsaja: Jóga és pszichoterápia, Budapest, Danvantara Kiadó, 2020.

A jóga alapvetően arra tanít, hogy kezdj el befelé figyelni. Észreveszed-e, hogy veszed a levegőt? Hogy milyen érzetek vannak a testedben? Felfigyelsz-e arra, milyen testi reakciót vált ki egy érzelmi impulzus? Egyáltalán észreveszed a tested jelzéseit, és ha igen, tudod mit üzen? Ha ezekkel a folyamatokkal tisztában leszünk, képesek leszünk arra, ami alapvetően adott: EGÉSZségben élni.

Tehát a testhelyzetek (ászanák) alkalmazásával, a test állapotának változtatásával mentális változásokat is elérhetünk, felülírhatjuk vagy megerősíthetjük őket, legyen szó érzelmi, gondolkodásbeli vagy személyiségbeli változásokról. Másrészt a test teljes érzékelésével megtanulhatjuk a saját testünk, így a saját szervezetünk működését és kezünkbe vehetjük életünk irányítását.

Kezdd el, próbáld ki! Egyszerűen csak figyelj a különböző testhelyzetekben befelé, figyeld a testedben megjelenő érzeteket, mit tapasztalsz?

1. Alexander Lowen, Language of the Body. New York: MacMillan, 1971. ↩︎
2. ide vonatkozóan két könyvajánló, amiket még nem olvastam, de rajta vannak a mindenképp elolvasom listán. Máté Gábor: A test lázadása és Bessel van der Kolk: A test mindent számon tart.
   ↩︎